Az alábbi kérdések népszerűek a témában:
- Lehetséges-e visszamenni az időben? (Előrefelé nyilvánvalóan haladunk, hihi) Laborban bizonyították, hogy igen, igaz csak részecskékkel.
- "Ugyanaz az anyag nem foglalhatja el ugyanazt a teret egyszerre". Ez érdekes elmélet. Egyfelől igaz, ezen alapul az atombomba. Ellenben ha úgy vesszük soha semmit nem érintünk meg, mert a részecskék által kibocsátott erőterek (ti. az elektronok negaítv, a protonok pozitív töltése példának okáért) meggátolják az azokat kibocsátó részecskék közvetlen fizikai érintkezését. Már persze ha a részecskék golyómodellével dolgozunk. Mert ott a hullámmodell, és a valószínűségmodell is. Ezen kívül részecskegyorsítókban sikerült olyan körülményeket teremteni, amikben egy adott részecske teljes egészében két helyen is jelen volt egy bizonyos ideig. Ezek a fantom-részecskék ugyanúgy képesek voltak működni, mint egy normális részecske. Eleddig ez a legerősebb bizonyíték a pááhuzamos valóságok létezésére (mármint gyakorlati oldalon). Ja, és ezen részecskék jelenléte nem tűnik zavarónak, mi több elméletileg semmi akadálya, hogy más, valós részecskékhez kapcsolódjanak.
- "Ha visszamehetnél az időben, és megölhetnéd a saját apádat (véletlenül, vagy szándékosan), akkor hogyan történhetett meg az esemény?" Jó kis filozófiai eszmefuttatás, mint egy zen koan. De a probléma orvosolható. Egyfelől ha visszamehetsz az időben, az már maga zavar. Még ha nem is befolyásolnál semmit - ami lehetetlen -, akkor is el kéne számolnod az eltelt idővel. Mert ami időt a másik időben töltesz, annak el kell telnie. És ha vissza is térsz, akkor öregebb leszel az utazás nélküli korodnál, ami már paradoxon. Arról nem is szólva, hogy lehet, hogy pont azt a baktériumot lélegzed be, ami halálosan megfertőné Hitlert! (vagy ilyesmi)
Mivel az időutazás megvalósítható, képesnek kell lenned megölni magadat egy korábbi állapotodban elméletileg. Ennek három feloldása lehet: a valóság törvényei minden ilyen szándékot megakadályoznak. A fenti példa okán azonban miért csak a közvetlen, és belátható hatásokra vonatkozna ez. Azaz maga az időutazás lenne tökéletesen lehetetlen. A másik lehetőség, hogy az idővonal újrarendeződik. Mivel azonban az ok egy jövőbeni történés ennek sincs sok értelme. Ez a példa valahogy így működne: visszamész az időben-lelövöd magad-eltűnik a jövőbeli éned-azaz nem lőtted le magad és végül az idő folyása egyszerűen megállna, mint egy körbehivatkozásnál kiakadó program. A harmadik lehetőség, hogy visszamehetsz az időben, lelőheted magad, és ajövőbeli éned épen és sértetlenül, az események teljes tudatában megmaradna, de amit a múltbeli énje attól a pillanattól kezdve tesz az az, hogy meghal. Így ha előreutazna az időben soha többé nem volna képes bizonyítani személyazonosságát, senki sem tudná, hogy kicsoda ő. Egy új, független személy jönne létre. Ez pedig arra enged következtetn, hogy az idő más, mint amilyennek elképzeljük.
- Felmerül a kérdés, hogy az idő folyamatos, vagy pillanatképek sorozata, mint a video. Ha a fraktálelmélet helyes, akkor az idő szerkezetére is igaznak kell lennie a fizikai térben tapasztalható kettősség, a folyamatosság és kvantumosság megléte. Az időben a történések a hullámelmélet mintájára helyenként összetömörödnek, de az idő vonala összefüggő, folyamatos szerkezetet alkot.
- Van még egy dolog, amit érdemes az időről tudni: a kvantummechanikai számításokban használnak egy "matematikai trükköt", miszerint az idő eyszerre két, egymással szemben eső irányba folyik. Azaz egyszerre halad a múltból a jövőbe és a jövőből a múltba. Így az ok ami az okozatot kiváltja történhet az okozat UTÁN is. Az ilyen "matematikai trükkök" nem számítanak valós dolgok leírásának. Valójában azonban csak nem tudjuk, miféle törvényszerűségeket írunk fel velük. Egy későbbi bejegyzésben lesz szó ezen fura elmélet egy bizonyítékáról. Annak a címe "véletlengenerátorok" lesz.
