- Kaptár 3
Szerintem menti a sorozatot, bár erősen B-kategóriásra nyírták, és szerintem Mila Jovovich vette a kezébe a dolgok irányítását, amit meg tudnék érteni :)
A film erőssége a képi hatások ügyes alkalmazása, az elfogadható ötvözése a saját és lopott ötleteknek, no meg a rég látott Mad Max-es, vagy Menekülés Absolomból filmek hangulatának megidézése, amilyen típusú filmek manapság nemigen teremnek.
A játékhoz is van köze, bár valóban inkáb "alternatív valóság"-ban játszódik (a játékhoz képest, ugye). Weskert bírtam, bár az igazi fanatikusok már hörögtek picit az Umbrellás gyűrűjén, és más finomságokon, de aki nem ad ennyire a részletekre (lévén, ez egy hobbiból összeütött filme sok-sok híres B-kategóriás havert behozva - akik nem erőlködnek, és hozzák a formájukat), az kiválóan szórakozhat.
A főszörnyről viszont külön véleményem van: hivatalosan a Tyranttal van dolgunk és a hátizmok valóban egyeznek is, de szemből, és a karakter kialakulása sokkal inkább William Birkin egyik fázisa. Uff, én beszéltem!
- Daywatch
Nagyon el lehetett volna basni. Lehetett volna 2. rész. Lehetett volna az első ismétlése. Lehetett volna "megmentős" film. Lehetett volna "überakció". Egyik sem lett. Ez kérem profi folytatás, tankönyvbe illő.
Az oroszok jellegzetes vonásaikat megtartva, inkább a történetre koncentrálva, mint az effektekre alapozva, de jó háttérstábbal (dizájn, képi gagek, a kisebb szerepeknek hatást engedő rendezés) igazán remek filmet hoztak össze. Ha kijön a 3. rész, trilógiaként lesz érdemes megvenni az egészet díszdobozban.
Azt viszont elképzelni sem tudom, mi fog történni a lezáró részben. Izagtottan várjuk!
- Terrorbolygó (Grindhouse valahány)
A Halálbiztost ezzel együtt, ez után vetítve lett volna igazán jó megnézni. Majd DVD-n, gondolom. Ellenben kisírtuk a Machete filmelőzetest, ami Dany Trejo jutalomjátéka, régi típusú filmelőzetes, azaz egy egész film tömörítve. Nagyon tetszett. Nagyon tetszett, hogy bár "gyomorforgtóan undorító"-nak bélyegezték a filmet, igazából nem volt az. Ez egy B-kat. horror volt a gumi-szörnyes korszakból, amikor Godzilla és az 50 láb magas nő tarolt le városokat; csodálatos zenével, Rose MacGowannel (Bűbájos boszorkákból mindenkinek ismerős): nem csak gyönyörű nő, érzéki táncos (komolyan én sztriptízt még nem élveztem soha: vagy szoborra, vagy színpadi játékra emlékeztettek a jobbak (a rosszak meg semmire), de ez valami más volt), de a legtöbb betétdalt ő is énekelte föl (nem is akárhogy).
A film leginkább az "Amerikai ninja", és egyéb Michael Dudikof és tsai típusú filmeket idézte fel bennem, a nézőtér tele volt (nem elsőhetes a film!), és öklendezés helyett a szatirikus humoron való tiszta szívből jövő röhögés volt jellemző a nézőtéren. Most komolyan, amikor Ms. Géppuskaláb elfuserált terminátorként végigbiceg a képernyő úgy, hogy minden 2. lépésnél pont ugyanakkor, a képernyőn pont ugyanott robban mögötte a benzineshordó, körben világvégehangulattal, arcán elszántsággal, amilyet még Conan, vagy Rambo sem tudott produkálni... Na azon nem lehet nem röhögni. Mindenkinek meleg szívvel ajánlom (és Bruce Willisnek megint új sérója van!)
